Kutya
2006.11.14. 20:57
A kutya az ember leghsgesebb bartja.
A farkasbol, mikor meszeliditettk let a kutya. Ezt az llatot tartjk az ember leghsgesebb bartjnak. A hziasts kezdetnek idpontjt tudomnyos vitk vezik, de ltalban 10 000–100 000 vvel ezelttre teszik. A kutya msik lehetsges snek korbban az aranysaklt tartottk. Mindenesetre mindhrom kutyafle kpes szaporodni egymssal.
Tervszer kutyatenyszts a 19. szzad kzeptl folyik.
A kutyknl megklnbztetik a korcs s a fajtatiszta egyedeket. Az azonos fajtj egyedeket kzs kls s bels jellemzk ktik ssze a kzs szrmazson kvl. A fajtajegyek nmelyike negatvan hathat a kutya egszsgre, rizikfaktor - pldul a spnielek hossz fle. Ms kls jellemzk egyenesen genetikai rendellenessgknt foghatk fel, pldul a bulldogok llkapcsa, a meztelenkutyk vagy a tacskk rvid lba.
Sok fajta szarvasmarha, juh, st -on rnszarvas terelsre lett tenyszve. Ilyen pldl a puli. Ms egyedek sznhuzsra , mint a husky faj. Nekik vastag szrzetk, nagy teherbir kpesgk van. Egyes kutyk rendri, menti, s vezetsi feladatokra jk. Ezek kzt a nmetjuhszt emelnm ki, amely mindhrom feladat elvgzshez ajlnjk. A kutykat vadszathoz is alkalmaztk. Ezeknek a testalkata vkony, nhol kicsi, de elg sokig tudtk ldznia vadat.
|