A vadon �l� beng�li (indiai) tigrisek sz�ma j�val meghaladja a t�bbi alfaj�t. Becsl�sek szerint napjainkban India, Nep�l, Banglades, Mianmar �s Bhut�n erdei, pr�rijei, illetve ingov�nyos ter�letei mintegy 3-4,5 ezer egyednek adnak otthont. A h�m kir�lytigris testhossza a fej�t�l a fark�ig �tlagosan 2,9 m�ter, testt�mege ak�r a 180–230 kilogrammot is el�rheti. A n�st�nyek nem n�nek ilyen nagyra: testhosszuk „mind�ssze” 2,5 m�ter, �s megk�zel�t�leg 125–160 kilogrammot nyomnak.

A feh�r tigris a beng�li tigris sz�nv�ltozata. Fogs�gban van ugyan bel�l�k n�h�ny, a szakemberek azonban k�telkednek abban, hogy vadon is �ln�nek.

Az indok�nai tigris (Panthera tigris corbetti) Az indok�nai, m�s n�ven Corbett-tigris Thaif�ld, Mianmar, Kambodzsa, Vietnam, Laosz, Malajzia �s D�l-K�na ter�let�n honos. A beng�li rokon�n�l kisebb �s s�t�tebb tigris test�t keskeny, r�vid cs�kok tark�tj�k. Az �llat has�t, nyak�t �s pof�j�t nagy feh�r foltok d�sz�tik. Az indok�nai tigris az alfajok k�z�l a legkisebb. A h�m 2,3–2,6 m�ter hossz�, testt�mege pedig k�r�lbel�l 150–200 kilogramm. Ez a tigris els�sorban az orsz�ghat�rok ter�let�n fekv� t�voli erd�kben �shonos, ez�rt nagyon keveset tudunk a szabadon �l� p�ld�nyokr�l. Becsl�sek szerint a vadon �l� indok�nai tigrisek sz�ma jelenleg k�r�lbel�l 1220-1785 k�z� tehet�.

Szum�trai tigris (Panthera tigris sumatrae) Mint azt a n�v is sugallja, a szum�trai tigrisek kiz�r�lag az indon�ziai Szum�tra sziget�n �lnek. A szum�trai alfaj a legcs�kosabb �s a legs�t�tebb a tigrisek k�z�l. Sz�les, fekete cs�kjai egym�shoz eg�szen k�zel, n�ha megkett�zve tal�lhat�k. Szib�riai rokon�val ellent�tben a mells� l�bain is h�z�dnak cs�kok. A h�mek nyak�nak h�ts� r�sz�t jellegzetes nyaksz�rzet bor�tja. Testhosszuk �tlagosan 2,4 m�ter, testt�meg�k mintegy 120 kilogramm. Ar�nylag kis m�ret�knek k�sz�nhet�en k�nnyen mozognak a dzsungelben. A vadon �l� szum�trai tigrisek sz�ma nem haladja meg a n�gy–�tsz�zat.

Szib�riai (amur) tigris (Panthera tigris altaica) A szib�riai tigris a vil�g legnagyobb termet� macskaf�l�je. Az egykor Szib�ria ter�let�n �shonos fajta manaps�g Oroszorsz�g keleti r�sz�n, a Jap�n-tenger partja ment�n h�z�d� ter�leten �l. Felt�telezik, hogy eg�szen kis sz�m� csoportjuk Korea �s K�na leg�szakibb ter�letein is megtal�lhat�. A h�mek el�rhetik a 350 kilogrammos testt�meget �s a 3,3 m�teres testhosszt. Alkalmazkodva h�val bor�tott el�fordul�si hely�hez, a szib�riai tigris t�li bund�ja halv�nys�rga, �s hi�nyoznak r�la a melegebb �ghajlat� rokonokra jellemz� v�r�ses cs�kok. A tigrisek k�z�tt a legs�r�bb sz�rzettel �s a legvastagabb bund�val rendelkezik.A szib�riai tigris vadon �l� �llom�nya csup�n 366 �s 405 p�ld�ny k�z� tehet�, �s ezzel a vil�gon a m�sodik legvesz�lyeztetettebb tigrisalfajnak sz�m�t.

D�l-k�nai tigris (Panthera tigris amoyensis) A K�z�p- �s Kelet-K�na ter�let�n �l� d�l-k�nai – m�s n�ven amoj – tigrist tekintik az �sszes tigrisalfaj evol�ci�s �s�nek. Egyike a legkisebb tigrisalfajoknak: a d�l-k�nai p�ld�nyok �tlagos testhossza csup�n 2,5 m�ter, testt�mege pedig k�r�lbel�l 150 kilogramm. Az amoj tigris teste r�vid, sz�les cs�kokkal tark�tott, de ezek sokkal t�volabb helyezkednek el egym�st�l, mint a beng�li �s a szib�riai alfajokn�l. Az orvvad�szatnak k�sz�nhet�en a d�l-k�nai tigrist k�zvetlen�l fenyegeti a kihal�s vesz�lye. A d�l-k�nai tigris f�ld�nk legvesz�lyeztetettebb tigrise: becsl�sek szerint a vadon �l� p�ld�nyok sz�ma mind�ssze h�sz �s harminc k�z� tehet�.