Akane sikoltva �bredt. �sszezavarodottan n�zett k�rbe, hogy hol van, mi t�rt�nt. Meg kellett �llap�tania, hogy a kasz�st csak �lmodta. Ott �lt ugyanis a sz�m�t�g�p el�tt, a monitor ott b�gott el�tte. A -nyitott- ablakon kereszt�l l�tta, hogy a nap els� sugarai �pp most keltek fel, hogy elkezdj�k ki�zni a s�t�ts�get az �ltala l�tott vil�gb�l. Nem tudta elhinni, hogy csup�n �lom volt az a tegnapi r�mes l�tom�s. Ann�l is ink�bb, mert � nem hagyta nyitva az ablakot. Erre eml�kezett. T�ls�gosan is �leth� volt a kasz�s alak is, �s az �ltala felt�madt �rz�sek is. A hatalmas ijedts�g, a f�lelem, a d�bbenet. K�ptelens�g volt, hogy ezt mind az � agya vet�tse ki neki ilyen j�l, hogy megakad�lyozza abban, hogy megkeresse a v�laszokat. B�r ott volt a fi� figyelmeztet�se, �s nem is felejtette el, Akane m�gsem t�r�d�tt vele. �gy �rezte, a bizonytalans�gn�l semmi sem lehet rosszabb. M�rpedig, ha feladta volna az eg�szet, azzal ebbe az undor�t� �rz�sbe tasz�totta volna �nmag�t - ezt pedig semmik�pp sem v�llalta volna be. Szent�l hitte, hogy amit l�tott, az nem �lom volt, �s ugyanezzel az er�vel elhat�rozta, hogy nem is fog megfutamodni, �s ha az a fekete alak ism�t elj�n is hozz�, akkor sem adja fel. - Na j�, foglaljuk �ssze, mit tudunk - motyogta mag�nak, amivel p�rhuzamosan egy pap�rra v�zolta a helyzetet - Az a tri� valami Evoranelb�l j�tt. Valami�rt irtj�k az oszt�lyomat, de fogalmam sincs mi�rt. Azt sem t'om, hogy mi k�z�m van nekem ehhez a helyhez, de biztosan sok, mert szemmel tartanak, �s ha kell, seg�tenek. A kasz�s nem akarja, hogy err�l a helyr�l megtudjak b�rmit is. De ennek az ok�t sem tudom. Marha j� kil�t�sok - d�nny�gte s�t�ten - tal�n, ha besz�lek az oszt�lyt�rsakkal, majd t�bbet fogok tudni. - ekkor �rdekes gondolat pattant bele a fej�be. Na, v�rjunk csak! Biztos van valami k�z�s azokban, akiket meg�ltek a ny�ron! Kell, hogy legyen! Csak ut�na kell j�rni! - esz�be jutott a kasz�s fenyeget�se, de gyorsan ki is hessentette a gondolat�t a fej�b�l. - Ha meg akarok tudni b�rmit is, nem szabad folyton r� gondolnom. Az csak h�tr�ltat. F�l�r�s b�ng�sz�s ut�n siker�lt megtal�lnia mindh�rom sz�l� el�rhet�s�g�t. Nem nagyon tudta, mit fog majd mondani nekik, ha ott �llnak szemt�l szembe. De ezt m�g r��rt kigondolni. Miut�n fel�rta a c�meket, h�trad�lt a sz�ken. Nem igaz�n �rtette, hogy egy olyan kedves sr�c, mint amilyet a legmagasabbik csukly�sban megismerhetett, m�rt vesz r�szt ilyen borzalmakban. Hogy neki mi k�ze lehet ehhez az eg�szhez. El sem tudta k�pzelni, hogy a sr�c hogy lehet ennyire... b�k�s. Jobban r� jellemz� sz�t nem tal�lt, pedig a fi�ban ann�l l�nyegesen t�bb volt. Csak az m�r nem volt szavakba �nthet�, azt �rezni kellett. Nem �rtette, hogy egy ilyen ember hogy tud nyugalomban maradni, mik�zben m�r (minimum) h�rom gyilkoss�gban r�szt vett. Majd ha elj�n az a bizonyos "v�laszok ideje", majd ezt is meg fogom t�le k�rdezni - morogta mag�ban egy cseppnyi g�nnyal - ha csak nem sz�rad ki a torkom mire od�ig jutok. Ez a gondolat halov�ny mosolyt csalt az arc�ra. Azt�n er�t vett mag�n, megadta a g�pnek a j�l meg�rdemelt pihen�st �s elindult, hogy �sszek�sz�l�dj�n az els� hivatalos tan�t�si napra. Nem tudta, hogy fogja kib�rni �bren a padban, hisz csak egyszer aludt 1-2 �r�t az �jszaka folyam�n �s az sem volt t�l pihentet�. V�g�l is annyiban maradt mag�val, hogy majd Raicho �bren tartja. F�leg, mivel a l�ny �ltal�ban azonnal kisz�rta, ha valamit megpr�b�lt volna elhallgatni el�le. Akane bosszankodott is emiatt eleget. Pl�ne most, mivel r�j�tt, hogy ha szeretne ak�r egy percnyi b�k�t is, be kell avatnia a l�nyt. - V�g�l is - vont v�llat - Legfeljebb azt mondja, hogy -de h�lye egy vicc volt ez... A l�nyhoz, legal�bbis az eddigi ismerets�g�k szerint, Akane nem igen �llt annyira k�zel, hogy elhiggyen neki ilyesmiket. M�r csak ez�rt sem akarta neki elmondani a vele t�rt�nteket. De hogyha sok�ig megy az agyamra, hogy mondjam el, k�nytelen leszek vallani - mormolta. K�zben kiment a konyh�ba reggeli�rt, majd elindult az iskola fel�, kiss� fokozott izgalommal. �tk�zben esz�be jutott Sadako is. Bar�tn�je meg�g�rte, hogy seg�t neki. Nem tudta, ezt t�nyleg elfogadja-e, nem akarta, hogy a l�ny belekeveredjen ebbe a t�rt�netbe, vesz�lyes lehetett a sz�m�ra. Na meg neki mag�nak is. Azt�n esz�be villant valami. A hirtelen �tlett�l fel�l�nk�lve kapta el� a mobilj�t �s felh�vta bar�tn�j�t, amit az 2-3 cs�rg�s ut�n felvett, hangj�ban visszafogott �r�m csend�lt. - Szia! Na, mi a helyzet, tudod m�r, hova megy�nk? - Tudom. A helyzet az, hogy k�l�n utakra kell l�pn�nk, majd szem�lyesen elmondom, hogy m�rt. A l�nyeg, hogy elmehetn�l az (ex-) sz�l�kh�z, kik�rdezni, hogy milyenek voltak azok, akiket meg�ltek. H�tha van valami k�z�s a m�ltjukban, ami seg�thetne nek�nk. - Mire gondolsz? - v�laszolt a l�ny hallhat�an csal�dott, b�r k�v�ncsi hangja. - H�t, konkr�t elk�pzel�sem az nincs. Sz�val �rj fel mindent, azt�n majd elemezgetj�k �ket, ha v�gezt�l, ok�? - Ok�, sz�val vigyek jegyzetf�zetet. Am�gy, mi t�rt�nt ami�ta letett�k a telefont? - Majd �l�ben, �s f�leg ingyen, elmondom. Ott fogok nyomorogni a F�v�rosi Nagyk�nyvt�rban, ha nem l�tsz engem, csak hatalmas k�nyvkupacokat, akkor megtal�lt�l - felelte viccesked�n. - K�pzelem. Na, akkor vigy�zz magadra �s majd megyek, ha v�geztem. - Ok�, de vigy�zz te is. Szia - azzal kinyomta a gombot �s elrakta a mobilj�t. �pp id�ben, ugyanis meg�rkezett az iskola kapuj�hoz. L�tta m�r n�h�nyszor a r�gi �p�letet, valahogy m�gis �j volt neki. A nagy, k�temeletes �p�let r�gim�di t�gl�kb�l �p�lt �s teljess�ggel festetlen volt. A kertje nem volt lebetonozva �s nem is volt t�l nagy, itt-ott nagyobbacska f�csom�k eresztettek gy�keret. A magas, sud�r f�k z�ld lombja nem engedte l�tni az �p�let tetej�t, �s mindent k�l�n�s z�ld dereng�ssel t�lt�tt be, ahogy a felkel� nap sugarai n�hol bevil�g�tottak a r�seken. Valahogy kiss� misztikus kisug�rz�sa volt. Akane egy s�hajjal j� alaposan megn�zte mag�nak a hely minden egyes n�gyzetcentim�ter�t, majd bel�pett a kapun �s elindult megkeresni a tantermet, amelyet kijel�ltek m�g ny�r elej�n az oszt�ly term�nek. K�r�lbel�l 5 percnyi bolyong�s ut�n siker�lt is r�tal�lnia a n�gyes sz�m� tanteremre. Odabent - ahogy azt v�rta- nem voltak t�l sokan, alig heten jelentek meg a kor�bban emlegetett h�sz f�b�l. Az itt lev� di�kok halkan besz�lgettek, �s �pp csak vetettek egy pillant�st a l�nyra, mikor az bej�tt az oszt�lyba �s letette a t�sk�j�t az ajt�hoz legk�zelebbi padra. A h�t ember k�z�tt szerencs�re ott volt Raicho is, � elm�ly�lten g�rnyedt egy pap�r f�l� �s rajzolt valamit. Akane arc�ra halov�ny mosolyt csalt bar�tn�je l�tv�nya, majd halkan odalop�zott hozz�, �s mivel tov�bbra is siker�lt sz�m�ra �szrev�tlennek maradnia, r�k�sz�nt. - Sz�p j� reggelt - mondta az �tlagosn�l kiss� nagyobb hanger�vel, �s �r�mmel n�zte, hogy a l�ny kis h�j�n felugrott a meglepet�st�l. - Szia! Te, musz�j neked folyton ijesztgetni? Az agyamra m�sz! - Te k�vett�l el olyan szents�gtelen dolgot, hogy nem vett�l �szre - vigyorogta Akane k�r�rvend�en. - Att�l m�g nem k�ne r�m a fr�szt hoznod! - dohogott a l�ny, mik�zben h�trad�lt a sz�k�n. - J�, legk�zelebb �szben tartom, de v�ltsunk t�m�t. Mi van veled, ezt lesz�m�tva? - Megvagyok, k�sz. Te? Olyan karik�sak a szemeid, hogy m�r csak h�rom m�sik karika k�ne a k�pedre, �s m�ris az arcodon viseln�d az olimpia embl�m�j�t. Akane tomp�n felnevetett a megjegyz�sre. Szerette bar�tn�j�nek ezt az enyh�n g�nyos, "fant�ziad�s" st�lus�t. - De vicces kedv�ben van itt valaki. Tal�n �pp az�rt n�zek ki �gy, mert nem tudtam aludni az �jjel. - �s egy olyan mormota, mint te, m�rt nem tudott �jszaka aludni? - Azt is nekem kell tudnom? M�g ha kell is, �n akkor sem tudom. A v�laszra Raicho felh�zta a f�l szem�ld�k�t, �gy n�zett Akan�ra, felett�bb hitetlenked� k�ppel. A l�ny, aki k�zben le�lt mell� pontosan tudta; Raicho kisz�rta, hogy nem mond neki igazat, �s elhallgat valamit el�le. - Ezt annak mondd, aki elhiszi, �s �n nem tartozom azok k�z�. Mit titkolsz? - Semmit, t�nyleg. Csak agg�dtam, hogy mi lesz itt. Mert mi van, ha azok az �r�ltek ide fognak j�nni? Akkor azt�n b�cs�zkodhatunk. - Ugyan m�r, ismerlek. Kor�ntsem hiszem, hogy emiatt agg�dn�l. Egyr�szt, mert a hangod a telefonban felett�bb nyugodt volt. M�sr�szt meg, ki kock�ztatna, ha olyan fontos neki az, hogy kiny�rja az oszt�lyt? Az utc�kon ny�zs�gnek az emberek. El se tudn�nak menek�lni. Szerintem ennyire nem h�ly�k, f�leg mivel sehol semmi nyomuk nincs. Szerintem ezen a gondolatmeneten te is v�gigment�l m�r. Ne, ne, ne v�laszolj, tudom hogy igen. Teh�t, te nem emiatt agg�dsz. Ha nem emiatt, akkor felmer�l a k�rd�s, hogy mi az, ami aggaszt. �s �n szeretn�k v�laszt is kapni erre a k�rd�sre, sz�val, megk�rdezem �jra. M�rt nem tudt�l aludni �jjel? - tette fel a r�mk�rd�st �jra, fels�s�ges vigyorral nyugt�zva bar�tn�je unott-morcos arc�t, amely mag��rt besz�lt. T�rt�netesen, hogy most �gy gondol a l�nyra, mint egy saj�ts�gos tankra, ami addig megy, am�g el nem �ri a c�lj�t �s nem t�g�t semmik�pp. "Ez mindenk�ppen valami nagy dologra gyanakszik, �s sajnos igaza is van. Csak �pp ezt � nem tudja" - gondolkodott mag�ban, az agya zakatolva keresett valami s�m�t a helyzetre. V�g�l �gy d�nt�tt, marad az igazs�gn�l, csak �pp elhallgatja azt a bizonyos "�lmot". - J�, az�rt nem aludtam, mert neteztem - v�gt�re is, ez igaz is volt - Ut�na pr�b�ltam n�zni azoknak az alakoknak akik gyilkol�ssz�k az oszt�lyt, de nem tal�ltam semmit. Belealudtam v�g�l, de valami igencsak pocs�k dolgot �lmodtam a b�ty�ddal - Akane itt �rezte, hogy kiss� elv�r�s�dik, de ez volt az egyetlen m�dja, hogy Raicho k�rd�seit elt�r�tse - Na, most el�gedett vagy? Raicho m�g mindig gyanakodva n�zett r�, de most a szem�be volt vegy�tve n�mi zavar is. �rezte az igazs�got a l�ny szavaiban, �s tudta, hogy a l�nyt milyen neh�z helyzetekbe tudja hozni a testv�re. Hisz' f�lig bele volt z�gva. Aminek �r�lt is, f�lig-meddig. - H�t j�, elhiszem. De ha kider�l, hogy hazudt�l, megj�rhatod. - b�r a szeme mosolygott, Akan�ban nem maradt k�ts�g, hogy komolyan rossz n�ven venn�. De nem �rzett semmi lelkifurdal�st, hisz v�gt�re is az igazat mondta, egy apr�s�got lesz�m�tva. T�bb idej�k nem maradt a besz�lget�sre, mert v�gre valah�ra bel�pett az ajt�n az oszt�lyf�n�k, �s megkezd�d�tt a tan�r�nak m�g nem eg�szen nevezhet� "besz�lget�s". A nap Akane sz�m�ra kellemesen telt, elv�gre ott volt bar�tn�je is, akit m�r lassan n�gy �ve ismert. Szerencs�j�re, a bent lev� oszt�lyt�rsak is rendesek voltak, a tan�r szint�n, b�r a humora el�gg� saj�ts�gos volt. A l�nynak nem kellett sok, hogy megbar�tkozzon vel�k. K�t vinnyog�s cicabab�n k�v�l, mindannyian norm�lisak voltak. Azt�n, a fali�ra szerint f�l egykor el�rkezett az az id�, amit Akane eg�sz nap v�rt. V�ge lett a napnak, mehetett kutakodni. Rem�lte, hogy Sadako tal�n el�bb v�gzett n�la �s m�r elkezdett �rdekl�dni a meghalt sr�cok ut�n. Gyorsan elk�sz�nt, finoman ler�zta Raich�t meg a t�bbi oszt�lyt�rsat, �s hazat�vfutott az igencsak nagy nehez�kkel b�v�lt iskolat�sk�j�val, majd egy r�vid eb�del�s ut�n futott a k�nyvt�rba, k�zben testben-l�lekben felk�sz�lt a Raicho b�tyj�val val� tal�lkoz�sra. A fi� ugyanis ott dolgozott szabadidej�ben, egy kis plusz zsebp�nz�rt. Nagyon kedves sr�c volt, humoros, seg�t�k�sz, �s amit a l�ny legjobban �rt�kelt benne: megb�zhat� �s �szinte. Mindig kimondta, mit gondol, helyzetre �s szem�lyre val� tekintet n�lk�l. M�g a p�pa k�p�be is bele merte volna mondani, hogy szerinte (�s minden �pelm�j� ember szerint is, ahogy � mondta) az a vall�s, aminek � �ll az �l�n, egy nagy nulla, �s hogy az egyh�z nem �r semmit, csak ny�g az emberis�gnek �s k�t�tts�g. V�g�l is, bizonyos form�ban igaza volt, de az �remnek mindig k�t oldala van, amir�l a nagy sz�ls�s�gesked�sben � rendszeresen megfeledkezett. A l�ny j�t mulatott mag�ban a jeleneten, ahogy elk�pzelte, ahogy a fi� heves sz�csat�t v�v a feh�r ruh�s �reg�rral, akit p�p�nak szok�s nevezni. A nagy mulatoz�sban siker�lt v�gre el�rnie a k�nyvt�rat. Kiss� idegesen l�pett be a nagy �vegajt�n, �s - kihagyva a recepci�t - egyenesen abba a terembe ment, ahol a k�nyvt�r �sszes ing�s�ga volt bezs�folva. J� nagy volt, a s�t�tbarna k�nyvespolcok eleg�ns sorokban voltak berendezve, dugig tele k�nyvekkel. �sszesen t�z ilyen sor volt (nem sz�molva a v�zszinteseket, amelyekb�l m�g t�bb volt), mindegyik f�l�tt s�t�tk�k, nagy t�bla l�gott, amelyek feh�r nagybet�kkel hirdett�k a k�nyvek t�mak�r�t. Volt minden, amit csak el lehetett k�pzelni, n�hol olyan kateg�ri�kat is fel lehetett fedezni, amelyekr�l a l�ny m�g nem is nagyon hallott. R�ad�sk�nt a falak ment�n is mindenhol ezeket, illetve olvas�asztalokat �s sz�keket, fotelokat lehetett l�tni, sehol nem volt �res falter�let. Nem voltak t�l sokan, aminek Akane kifejezetten �r�lt. Annak is, hogy nem tal�lkozott Zakuroval. B�r elk�pzelhet� volt, hogy a fi� itt slattyog valahol a k�nyvespolcok k�z�tt, amelyek szinte egy labirintussal �rtek fel, �s pakolta a k�nyveket. - H�t, majd kider�l... - s�hajtotta. Lassan r� kellett �brednie, hogy fogalma sincs, milyen k�nyvekben kellene keresg�lnie. K�l�n�sen idegennek �rezte itt mag�t, az olvas�s nem tartozott a hobbijai k�z�, �s a tudat is zavarta, hogy �sszefuthat Raicho b�tyj�val, b�r nagyj�b�l tudott norm�lisan viselkedni a k�zel�ben. - Ez �gy marha j� lesz - mormolta mag�ban - hogy ezen �n m�rt nem gondolkoztam el�bb?! - Azt nem tudom, sem azt, hogy min kellett volna ennyire elt�prengened, de ha sz�pen megk�rsz, seg�tek. - csend�lt egy f�jdalmasan ismer�s hang a h�ta m�g�tt. A l�nynak f�l m�sodpercre is alig volt sz�ks�ge ahhoz, hogy megp�rd�lj�n a tengelye k�r�l, �s zavartan r�vigyorogjon az imm�r el�tte �ll� fi�ra. Zakuro megnevette, ahogy a nagy forgol�d�s k�zben majdnem siker�lt a t�sk�j�t levernie az asztalr�l. De csak majdnem, a l�ny m�g az utols� pillanatban elkapta. - Te vad�llat, ne hozd r�m �gy a fr�szt! Mondd, neked az a m�ni�d, hogy ijesztgeted az embereket?- dohogott Akane �ls�rt�d�tten, hogy leplezze a zavar�t - Am�gy, neked is szia. - Igazad van, bunk� voltam - vigyorgott a fi� - cser�be szolg�latodra �llhatok a k�nyvkeres�sben, mert ha j�l hallottam, fogalmad sincs, mit keresel. - A hallgat�z�sr�l is leszokhatn�l. Am�gy, t�nyleg nincs, seg�thetsz. Valamif�le... �m, helyet keresek, ami a t�rk�pek szerint nem igaz�n l�tezik, �s az interneten sincs sehol nyoma, pedig alaposan �tkutattam a h�l�t. - Ha ez a te helyed ennyire nem l�tezik, minek foglalkozol vele? Honnan kapartad akkor el�? - vonta fel a szem�ld�k�t a fi�. - Hallottam valahol, de nem tudok ott ut�naj�rni. Pedig fontos lehet. Sz�val, mit mondasz, hol keressem? - Ha elmondan�d, mi is a neve ennek a bizonyos helynek, tal�n t�bbet tudn�k mondani. De, ilyen k�r�l�r�ssal �n azt mondan�m, hogy az �sr�gi mitol�gi�s, meg mendemond�s k�nyvekben keresd, amik m�r porladnak, �s m�g az internet el�tti id�kb�l sz�rmaznak. - K�sz, �s a neve Evoranel. Gondolom, te sem hallott�l r�la, mint az az egymilli�rd ember sem, akik haszn�lj�k az internetet - felelte, el�re tudva a v�laszt. A fi� meglepetten n�zett. - Honnan szalajtottad te ezt a helyet? Egy�ltal�n, Mif�le j�ttment parasztsz�ll� ez, hogy ilyen furcsa neve van? Akane j�t nevetett Zakuro "j�ttment parasztsz�ll�" megfogalmaz�s�n, b�r abban nem volt biztos, hogy a h�rom csukly�s alaknak is ennyire tetszett volna, hisz nagy tisztelettel besz�ltek r�la legut�bb. Zakuro st�lusa hasonl� volt a h�g��hoz, de id�sebb l�v�n, az � nyelve �lesebb volt. Akane �tletesnek �s humorosnak tal�lta ezeket a nem mindennapi megjegyz�seket, amiket a testv�rp�r term�szetesnek vett. P�rszor megpr�b�lkozott m�r a st�lus �tv�tel�vel, de mindig kudarcot vallott, ez csak r�szben siker�lt neki. Megsz�lal�sai b�r nem voltak mindennapiak, nem �rtek a nyom�ba a Zakuro vagy Raicho - f�le besz�l�sokkal. - Mit tudom �n, �pp azt k�ne kider�teni! - j�tszotta a l�ny a t�relmetlent, b�r ez csak f�lig volt sz�nj�t�k. - �rtettem, f�n�kasszony. Akkor az �tir�ny az a sok majdnem-sz�tm�llott k�nyv. Akkor, ha k�vetni tetszene... - Tetszen�k. Nah, mutasd, hol vannak azok az irom�nyok. A fi� b�lintott egyet, majd nekiindult a k�nyvespolcok erdej�nek. L�that�an �gy ismerte az �sszeset, mint a tenyer�t. Elvezette a l�nyt a gigantikus terem m�sik v�g�be, ahol is meg�llt a sarokban. Innen nem l�tszott m�r a forgalmasabb ter�letekb�l semmi, olyan volt mintha teljesen egyed�l lenn�nek. Itt m�g a k�nyveket hirdet� t�bla k�lts�g�t is megsp�rolt�k. Akane kezdett �r�lni annak, hogy Zakuro m�gis r�akadt. � maga sosem keresett volna itt semmit. - Parancsolj, meg�rkezt�nk. Ez mind az - mutatott v�gig a terem r�videbbik fal�n - eg�szen a t�bl�ig. Onnant�l m�r term�szettudom�ny. Akane alig tudta kivenni a terem m�sik v�g�ben a k�k t�bl�n lev� feliratot. - Nem lehetne ezeket kicsit lesz�k�teni? �gy holtomig sem tal�lom meg, amit keresek. - Az se biztos, hogy megtal�lod - eml�keztette Zakuro a sz�p kil�t�sra - �s nem, nem lehet lesz�k�teni. De m�g mindig jobb, mint ha az eg�sz k�nyvt�rban k�ne kutakodnod, nem? - De, igazad van. -s�hajtott a l�ny megad�an - k�szi. - Nincs mit, csak sik�ts, ha kell valami! - egy kacsint�ssal vegy�tett komisz vigyorral megfordult �s r�videsen felsz�v�dott a polcok k�z�tt. Akane legsz�vesebben ut�na kiab�lt volna valami frapp�ns visszav�g�st, de v�g�l m�gse tette, sok egy�b m�s ok mellett az�rt, mert semmi ilyen nem jutott esz�be. Egy belet�r�d� s�hajjal fordult a k�nyvek fel�, majd miut�n az els� polcos szekr�ny tartalm�nak �tvizslat�s�val v�gzett, �sszenyal�bolt annyi k�nyvet, amennyit csak elb�rt �s visszakalandozott az asztal�hoz (ami kor�ntsem volt k�nny� feladat) �s belekezdett az olvasgat�sba. Sadako k�r�lbel�l n�gy �ra fel� bukott be a k�nyvt�rba. M�g �pp id�ben, ugyanis addira bar�tn�je m�r olyan szinten belef�sult az eddig legal�bbis haszontalan inform�ci�keres�sbe, hogy lassan azt sem vette volna �szre, hogy �pp Evoranel jellegzetess�geir�l olvas �ppen. - Szia! - k�sz�nt r� a l�ny, amire Akane azonnal felkapta a fej�t. - Szia. Na v�gre, mi tartott ilyen sok�ig? - szegezte neki a k�rd�st, ami m�r egy j� felmer�lt benne. - Hmm, mi is. Lehet, hogy az, hogy az egyik teljesen ismeretlen helyr�l a m�sikhoz utazgassak, megtal�ljam azokat a szerencs�tleneket, �s besz�dre b�rjam �ket, kell� mennyis�g� el�besz�lget�s ut�n. Azt�n meg r�szv�tnyilv�n�t�s, vigasztal�s, meg miegy�b. Azt hiszem, nincs t�bb. - fejezte be Sadako egy cseppet ep�sen a monol�gj�t, aminek m�r az els� k�t sora is el�g volt ahhoz, hogy Akane megb�nja a k�rd�s�t. - J�, j�, igazad van. Ne haragudj. Mit siker�lt kih�zni bel�l�k? - Akane legsz�vesebben od�bb haj�totta volna a k�nyvet a jegyzetek�rt, amiket Sadako most a kez�be nyomott. Be kellett �rnie azonban azzal, hogy becsukta, egy pap�rdarabot k�nyvjelz�k�nt haszn�lva, �s f�lretette. - Olvasd el, �s megtudod. Te mire jutott�l? - n�zett a tekint�lyes m�ret� k�nyvhalomra az asztalon. - A nagy b�d�s semmire - morogta a l�ny, imm�r elm�ly�lve bar�tn�je jegyzet�nek olvas�s�ban - hm, ez fura. K�t �vvel ezel�tt megv�ltozott? Azt hogyan? - J�t k�rdezt�l, de �gy van mind a h�rommal. Aki esetleg nem tanult volna el�g j�l, annak javult az �tlaga. Mind a h�rman kezdtek kicsit bizakod�ak �s agressz�vak lenni, emellett er�sebbek lettek. Ja, �s meglep�en j�l szajk�zt�k bizonyos fegyverek m�k�d�s�t, vagy �ppen megtanultak kardozni, a jelek szerint minden el�zetes v�v�slecke n�lk�l - vonta fel a szem�ld�k�t a l�ny - s�t, az egyik r� is t�madt a kis�ccs�re egy sima fakarddal, mert a gyerek ugr�lt az �gy�n �s azt k�vetelte, hogy csin�ljon neki palacsint�t. Az anyja szerint, a l�nya ezt azel�tt mindig is j�l t�rte �s engedett a kis�csi zsarnoks�g�nak - fintorodott el Sadako - �ll�t�lag mindig b�k�s l�ny volt �s a l�gynek sem tudott volna �rtani. Akane megd�bbenve hallgatta a besz�mol�t, ez t�bb volt ann�l, mint amennyit egyszerre fel b�rt fogni. - Ez... ez nagyon, nagyon furcsa. Mit�l v�ltozhattak meg? - ny�gte ki k�r�lbel�l tizen�t m�sodperces hat�ssz�net ut�n. - Fogalmam sincs, de m�s k�z�s dolog nincs a h�romban. - Fen�be, ezen nem lehet elindulni! Nem lehet vele semmit sem kezdeni! - morgol�dott, mik�zben csal�dottan adta vissza Sadakonak a feljegyz�seket. - Tudom, sajn�lom. Am�gy, azt mondtad, elmondod, hogy mi t�rt�nt az �jjel. A l�ny egy neh�z s�hajjal belet�r�d�tt a sors�ba, �s felid�zte az �lma eml�keit. Nem volt t�l k�nny�, sok volt m�r a hom�lyos r�szlet, �s neh�z volt szavakba �nteni a kasz�s alak l�nyeg�t, mert egyszer�en annyira sokr�t� volt, �s annyira m�s. Akane m�r nem volt benne biztos, hogy ez valami helyi �gy lenne. A gyilkoss�g, a csukly�sok, az a fiatal sr�c, aki �gy forgatta a kardot, mintha vil�g�let�ben ezt csin�lta volna �s a k�l�n�s szavai, �s most itt volt a kasz�s. Meg a folyamatos, bizserg� �rz�s, amit bel�l �rzett, ami azt �reztette, hogy a k�l�n�s esem�nyek sorozata k�l�nb mindenn�l. Sadako k�l�n�s, zavart tekintettel hallgatta v�gig. Amikor Akane befejezte a mes�l�st, szeml�tom�st igen er�sen elgondolkodott azon, hogy higgyen-e a l�nynak. - Tudom, ez m�r t�lny�lik azon, hogy tal�lkoztam Johnny Deppel a piacon - s�hajtotta - Meg�rtem, ha azt hiszed, csak �lmodtam. K�zben bar�tn�je arc�t f�rk�szte. El sem tudta k�pzelni, Sadako mit gondolhat r�la, pedig nagyon j�l ismerte m�r, �s a legt�bb helyzetben kital�lta bar�tn�je gondolatait. De most nem. Fogalma sem volt, hogy a l�ny kinek hisz jobban, neki, vagy a j�zan esz�nek. - Igen, ez m�r messze t�lsz�rnyalja a j� �reg Johnnyt - felelte halkan - de t�ged az�rt jobban ismerlek ann�l, mint hogy azt mondjam, csak �lmodt�l. - Akane hitetlenkedve kapta fel a fej�t, de nem sz�lt. Hagyta, hogy bar�tn�je folytassa - Te nem csak nem �lmodsz ilyeneket, de magadt�l nem is bukn�l ki ennyire. Sz�nlelni meg nem tudsz. Sz�val, ak�r t�lmegy minden k�pzeleten ak�r nem, �n... hiszek neked - felelte alig hallhat�an, halv�ny, biztat� mosollyal. Bar�tn�je pedig alig akart hinni a f�l�nek. Legsz�vesebben Sadako nyak�ba ugrott volna, annyira boldogg� tette a v�lasz. Nem hitte, hogy a l�ny hite most is kitart majd benne. - K�sz�n�m. Hol tal�lhatn�k �n m�g egy ilyen bolondot, aki m�g most is hisz nekem? - felelte megillet�dve, eg�szen halkan. M�sok val�sz�n�leg nem is hallott�k volna. - Sehol, term�szetesen - vigyorodott el Sadako -Nah, miben tudok seg�teni? - Olvasd ezeket a r�meket. Itt vannak a m�r �tfutottak, itt pedig amik m�g h�travannak - mutatott a k�t kupacnyi k�nyvre egy nagy s�hajjal. - Igenis, �rtettem - felelte, majd belevetette mag�t az olvasm�nyokba. Akane r�mosolygott, majd el�vette �jra a nemr�g arr�bb tolt k�nyvet, de nem olvasott tov�bb, csak �gy tett. A feje egyre nehezebb lett, �s zsibbadt minden tagja. A szemei csillagokat l�ttak, nem pedig bet�ket. Ezzel egyidej�leg sz�d�lt, �s er�s h�nyinger is gy�t�rte. Sadakonak nem is kellett sok, hogy �szrevegye bar�tn�je hirtelen v�ltoz�s�t. - Akane - sz�l�totta meg, nem kev�s ijedts�ggel - J�l vagy? H�, ne sz�rakozz, v�laszolj m�r valamit! Hallod?! De a l�ny nem tudott v�laszolni. Nem is hallotta Sadako szavait, csak z�g�st. Azt tudta csak, hogy a h�nyinger egyre er�sebben gy�t�rte, �s a feje is megf�jdult, majd az eddigre ringlisp�less� v�lt vil�g kir�p�tette �nmag�b�l, ak�rcsak a hinta a kisgyereket, aki nem kapaszkodott el�gg�, �s eszm�let�t vesztette. *** - Nocsak, a sanra� bajba keveredett? - hallotta a t�rsa g�nyos kicseng�s� hangj�t a s�t�ts�gb�l. Tudta, hogy �gy fog reag�lni. Azt viszont csak rem�lhette, hogy a l�ny, a sanra� agy�ig eljutott figyelmeztet�s�nek fontoss�ga, �s hogy jobban fog vigy�zni ezent�l. - Igen, bajba keveredett. Mi olyan hihetetlen ebben? V�gt�re is, m�g nem t�bb egy sima itteni embern�l. � is keveredhet bajba. - Keveredhet, az igaz. Na de m�gis, olyanba, hogy csak mi tudjuk kih�zni bel�le? Pontosabban te. - Neki m�g harminc, harcban k�pzetlen de agressz�v �s ostoba utcagyerek vesz�lyt jelent. Majd el fog j�nni az id�, amikor ez m�sk�nt lesz, de most m�g t�vol �llunk ett�l. K�l�nben, ha nem ijedt volna meg Thyr�t�l, nem szaladt volna azoknak a s�ltbolondoknak a mark�ba. - Pedig nem csin�ltam semmit. Komolyan. - csend�lt fel az eml�tett hangja, a fej�k f�l�l. A n� ott �lt a sik�torra n�z� ablak p�rk�ny�n, l�b�t lefel� l�gatva. K�r�lbel�l f�l emelet magasan lehetett, onnan n�zett le k�t t�rs�ra. - Igen, tudom. Nem is nagyon tudt�l volna mit - felelte a fiatal f�rfi t�relmesen - de azt meg kell �rtentek, hogy f�lt t�l�nk. - Csak f�lt? - k�rdezte az alacsonyabbik k�tked�n. A k�rd�s�re a v�laszt Thyra adta meg. - H�t, nem is tudom, �n val�sz�n�leg nem f�ln�k tov�bb a hely�ben egy olyan csapatt�l, aminek az egyik tagja megmentett egy nagy rak�s hulig�nt�l. K�l�n�sen, ha ez a bizonyos illet� egy olyan nyugodt �s t�relmes valaki, mint Danaven. Sz�val, van m�g ilyen �rtelmes k�rd�sed, vagy tov�bbl�phet�nk v�gre a t�m�t�l? - a hangj�b�l g�nnyal keveredett enyhe len�z�s volt kivehet�, ami a megsz�l�tottat kicsit felbosszantotta. - K�sz�n�m, �-kegyelmess�ged, hogy ilyen r�szletesen beavatt�l szenz�ci�s intelligenci�d egy apr� morzs�j�ba - sz�lt vissza az ablakban �l� Thyr�nak duzzogva, amire a n� egy sz�r�s pillant�ssal v�laszolt, Danaven meg az �gre emelte a tekintet�t, ezzel jelezve; unja, hogy k�t t�rsa �lland�an egym�st szapulja. Szerencs�re azok �rtettek csup�n a gesztusb�l a s�t�ts�g ellen�re is, �s nem folytatt�k a vit�t tov�bb. A f�rfi ki�lvezte p�r r�pke m�sodpercre a bek�vetkez� csendet. - K�sz. Nem �r�m nekem a civakod�sotokat hallgatni - jegyzete meg �pp csak hallhat�an, amire Thyra g�nyosan felhorkantott, de nem sz�lt semmit. - Tudjuk. A l�nyeg, hogy maradjunk a l�ny nyom�ban, mert biztos, hogy meg fogj�k pr�b�lni megk�rny�kezni, m�g enn�l is jobban. DE most lehet�leg, ne vegye �szre egyik�nket sem. �rthet�? Danaven �s Thyra n�m�n b�lintottak, amit a harmadik el�gedetten nyugt�zott -Helyes. Akkor, szerintem aludjatok - felelte, majd sarkon fordult, �s felsz�v�dott a s�t�ts�gben, nem is sejtve, milyen neh�z id�k kezd�dnek mindenki sz�m�ra.