Test�nek m�rete majdnem meghaladja a k�t m�ter hossz�s�got, �s s�lya 30 - 70 kg k�z�tt van. A leop�rd nemileg dimorf faj, a n�st�nyek �ltal�ban a h�mek m�ret�nek k�tharmad�t teszik ki.

A legt�bb leop�rd vil�gos s�rg�sbarna vagy �zbarna, fekete pettyekkel, �m bund�juk sz�ne nagyban elt�r� lehet. A petyek e feje fel� haladva egyre kisebbek, a has�n pedig halov�nyak.

T�ny, hogy a „p�rduc” a macskaf�l�k csal�dj�nak sz�mos faj�t mag�ba foglalja. �szak-Amerik�ban a p�rduc sz� a pum�kra vonatkozik �s D�l-Amerik�ban a jagu�rokra A r�gi tudosok a leopardokat �s pum�kat a farkuk hosszus�ga alapj�n �llapitot�k meg.

A feketep�rduc mut�cioja a  leop�rdnak. Ezt a mut�ci�t a fekete pigment t�lteng�se okozhatja a narancss�rga pigmentek ellen�ben. Ez egy mer�ben fekete bund�t eredm�nyez, hab�r a feketep�rduc pettyei bizonyos r�szeken m�g kivehet�k, mivel a pigmentek mennyis�ge elt�r� a mint�zatban �s a fekete alapsz�nben. Feh�r p�rducok szint�n l�teznek.

M�rete ellen�re, ezt a f�k�nt �jjeli �s f�n �l� ragadoz�t neh�z megtal�lni a vadonban. A leop�rdok megfigyel�s�hez a legjobb hely Afrika.